A bajuszvédő teáscsésze.
A csészét 1870-ben Harvey Adams keramikus találta fel és szabadalmaztatta, amit aztán különféle méretekben és formákban széles körben árusítottak. A csésze peremének az volt a szerepe, hogy megóvja a gentlemaneket attól, hogy miután kortyolnak a teájukból, a tekintélyes bajuszuk úgy nézzen ki, mint kutya eső után. A csészékhez általában szűrő is járt és beépültek a teázás kultúrájába és a társasági életbe. Egy brit lapban például ez a hirdetés jelent meg:
‘‘Jutalom! Amennyiben jelentkezik az a hölgy, aki szombat este "a kis szemétlapát" kocsmában eltulajdonította egy gentleman bajuszvédős csészéjét és visszaadja a csészét, megtarthatja a szűrőt !
Miután a nagyra nőtt bajusz kiment a divatból, volt, aki a jeget tartotta rajta.